Hónapok óta nem látott tömeg vonult fel Hongkong bevásárlónegyedében, a Causeway Bay-ben. Annyi zsúfolódtak össze, hogy még egy gombostűt sem lehetett leejteni - a demokrácia párti tüntetők újult erővel tértek vissza a koronavírus-járvány miatti kényszerpihenőről. Sem az esetleges fertőzésveszély, sem a biztosra vehető rendőri fellépés nem tartotta vissza a szabadságjogaikat féltő embereket az utcákról, a nemzetbiztonsági törvénytervezet minden szempontot felülírt. A tiltakozók olvasatában a jogszabály elfogadása lényegében betiltaná az ellenzéki tevékenységet Hongkongban.
A kínai kommunista állampárt javaslata természetesen nem fogalmaz ilyen világosan, hivatalosan csupán a “lázadó, felforgató és elszakadást célzó tevékenységet” tenné illegálissá. Az ördög azonban a részletekben rejlik: Kína központi tartományaiban hasonló szövegezésű törvényekre hivatkozva hallgattatják el a rendszer kritikusait. A szóban forgó jogszabály ezenfelül lehetővé tenné a központi kormánynak, hogy saját rendfenntartó szerveket hozzon létre városállamban, amelyeken keresztül akár közvetlenül is felléphetnek a helyi ellenzékkel szemben.
Hongkongot az eddigiekben - a viszonylagos autonómiának köszönhetően - virágzó civil társadalom és független igazságszolgáltatás jellemezett, valamint megvalósult a gyülekezési- és szólásszabadság is, például nyíltan meg lehetett emlékezni az 1989-es Tienanmen téri vérengzésekre is. A demokráciapárti aktivisták szerint az említett törvénytervezet viszont egyszer és mindenkorra felszámolhatja a városállam különleges státuszát, a helyi emberi jogi harcosokrag pedig ugyanaz a sors várna, mint Kína más részein: kínzás és börtön. Az aggodalmakat a nyugati országok is osztják, az Egyesült Királyság, Kanada és Ausztrália ezt közös nyilatkozatban is megerősítette. Az Egyesült Államok elítélte a tervezetet, Donald Trump komoly következményekkel fenyegetett, ha Peking csorbítja a hongkongi ellenzék jogait. Habár az amerikai elnök nem nevezte meg a lehetséges szankciókat, elképzelhető például, hogy Washington visszavonja Hongkongtól a gazdasági előnyöket biztosító különleges kereskedelmi státuszt.
Kína viszont eltúlzottnak tartja a törvénnyel kapcsolatos félelmeket. Vang Ji külügyminiszter igyekezett arról biztosítani a nemzetközi közvéleményt, hogy a hongkongiak többségének sem a szabadsága, sem a jogai nem fognak csorbulni, ahogyan nem sérülnek a külföldi vállalatok érdekei sem. A tárcavezető szerint a szabályozás alig néhány, a kínai nemzetbiztonságot fenyegető cselekedetre irányul. Az állam irányítású sajtó narratívája szerint a jogszabálytervezet nem tartalmaz szokatlan rendelkezést, csak a Hongkongban feszültséget szító külföldi hatalmaknak nem tetszik Kína határozott fellépése. Lőng Can-jing volt hongkongi kormányzó a Reutersnek megjegyezte: az sem lenne kirívó, ha a központi kormány belbiztonsági szolgálatot hozna létre a városállamban, elvégre rengeteg országnak vannak ilyen szervei és a brit gyarmati időkben is működött egy hasonló hatóság.
Az ilyen fogadkozások azonban hatástalanok a hongkongi tüntetőkkel szemben, akik már évek óta attól tartanak, hogy Peking fel akarja számolni a terület különleges előjogait. Tavaly a hasonló okokból ellenzett kiadatási törvénytervezet ellen a város lakóinak csaknem egyharmada vonult fel, a mostani javaslat még ennél is több embert megmozgathat, és akár radikalizálhatja is tiltakozókat. Sokatmondó, hogy a vasárnapi tüntetésen szórványosan még a forradalomra és a Kínától való elszakadásra szólító rigmusok is felcsendültek. A békés, de engedély nélkül tartott felvonulásnak a várakozásoknak megfelelően a hatósági beavatkozás vetett véget. A rohamrendőrök könnygázzal és vízágyúval oszlatták szét a tömeget, a tiltakozók közül néhányan esernyőkkel próbáltak védekezni. A kaotikus jelenetek alapján Hongkong idén is forró nyárra számíthat. A demonstrációk sikere ezúttal viszont erősen kétséges, hiszen nem a városállam törvényhozása, hanem a pekingi Országos Népi Gyűlés dönt a nemzetbiztonsági törvénytervezet sorsáról, amelyet aligha hatnak meg a tiltakozások.
